A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki a parcellázások során. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként. 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte. A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése pedig 1924-től Pesterzsébet lett. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700. évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.
Hirdetés
Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta Pesterzsébet néven. 1990-ben azonban, amikor Budapest városrészeinek neveit és határait hivatalosan rögzítették, az 1950, tehát az önállóság elvesztése előtti utolsó hivatalos nevet, vagyis a Pestszenterzsébet elnevezést elevenítették fel. Miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson nyilvánították ki különválási szándékukat, 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete. 1999-ben a kerület elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez.
A Pesterzsébeti Múzeum Állandó helytörténeti kiállítása 2004-ben lett teljesen felújítva. A kerület történetét bemutató tárlókban, tablókon rengeteg érdekes tárgyat, régi fotót, térképet, iratanyagot tekinthetnek meg az érdeklődők. A tárlaton a Budapesti Történeti Múzeumtól kölcsönzött régészeti emlék, majd a település alapítóinak bemutatása után egy óriástérképen megteki nthető Erzsébetfalva 1905. évi utcaszerkezete.
Ezután a látogatók a városalapítást követő hivatali dokumentumokat, a városalapítók tevékenységét, a városfejlesztés történetét követhetik nyomon. Pecsétek és egyéb tárgyak mellett itt látható Nagy Győry István pesterzsébeti főjegyző ünnepi öltözete is. A polgári élet hangulatát idézi a Kiscelli Múzeum gyűjteményéből származó Suda-bútorral berendezett korabeli szalon, és családi fotók.
A helyi vallásos élet és az oktatás emlékeit képek, dokumentumok segítségével mutatjuk be. Az iparosok és kereskedők világát gazdag tárgyi anyaggal, fotókkal és korabeli hírdetésekkel elevenítjük fel. Erzsébetfalva, Pesterzsébet kulturális életében meghatározó szerepet játszottak a helyi mozik, színházi kezdeményezések a különböző iparoskörök, dalárdák, egyletek hagyományai.
A kiállítás legnépszerűbb eleme a XX. század első felét idéző konyharészlet, melyet helyi eredetű bútorokkal, használati eszközökkel, dísztárgyakkal rendeztünk be. A település legtöbb nevezetes épülete a XX. század fordulóján épült. Korabeli tervrajzok, fényképek, képeslapok segítségével mutatjuk be a város legjellegzetesebb utcáit, tereit, épületeit.
A kiállítást egy érdekesség zárja: Illyés Borbála helyi iparművész múltidéző makettje az 1910-es évekből származó képeslap alapján készült.
Pesterzsébeti Múzeum
1201 Budapest, Baross u. 53.
20
0
20